Borbély Szilárd 1964. november 7-én született Fehérgyarmaton. Költő, drámaíró, irodalomtörténész. 1989-ben kapott diplomát a Debreceni Egyetemen, ahol azóta tanít, jelenleg docensként a Régi Magyar Irodalom tanszéken. Oktatási és kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor irodalma. 1998-tól az irodalomtudomány kandidátusa. Versesköteteinek legfontosabb sajátossága a tudatos kompozíció, a kötetegész és az egyes darabok kapcsolódási lehetőségével kísérletező építkezés, és a nyelv, az írás témaként való megjelenése.
Író, költő, drámaíró. 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. Itt végezte középiskolai tanulmányait, majd 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán és az ELTE Bölcsészkarán. Az utóbbi években szabadfoglalkozású író. Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Tíz verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg; legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, a Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004. októberében a budavári Sziklakórházban, Mundruczó Kornél rendezésében.
Költő, irodalomtörténész, az Alföld irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1947. március 9-én született Ajakon. 1971-ben a KLTE magyar-orosz szakán szerzett diplomát. Első verseskötete 1975-ben, Másnapos freskó címmel jelent meg. Az avantgarde iránti érdeklődése kezdettől fogva jellegadó vonása Aczél Géza költészetének. A közép-európai expresszionista-konstruktivista líra versépítkezése, képkezelése és prozódiája az a hagyomány, amelyhez visszanyúlva kialakította saját eredeti, iróniától és némi pátosztól sem mentes hangját. Műveiből legújabb költészetünknek egy határozott, koherens és értékekben gazdag külön útja rajzolódik ki.
Bakucz József (Debrecen, 1929. jan. 2. – Boston, 1990. okt. 13.): költő, műfordító, a nyugati magyar költészet jelentős alakja. A budapesti egyetem bölcsészeti karán szerzett francia-magyar szakos tanári diplomát. Műfordítónak indult, Walt Whitman, Emil Verhaeren és Heinrich Heine verseit tolmácsolta magyarul. 1957-ben elhagyta Magyarországot. 1963-ig az USA-ban, New York-ban és Bostonban élt. Ezután két évet Párizsban töltött, majd ismét visszatért az Egyesült Államokba, ahol épületgépészeti tervezőként dolgozott New York-ban. Versei az Új Látóhatár és a Magyar Műhely c. lapban jelentek meg. 1981-től társszerkesztője volt az Arkánum c. irodalmi folyóiratnak. Angol, német és orosz költők verseit tolmácsolta. 1972-ben Kassák-díjjal tüntették ki.
Az utóbbi évtizedek magyar prózairodalmának kiemelkedő jelentőségű alkotója, műveit számos idegen nyelvre fordították. Tíznél több kötetben jelentette meg regényeit, novelláit, munkáiból filmek is készültek. Pályáját a demokratikus ellenzék támogatásával szamizdat íróként kezdte, szociografikusan ihletett témavilága mindig a perifériára sodródott élethelyzetekből merített. Számos elismerés (Déry-, Nagy Lajos-, Krúdy-, Márai-, Beszélő-, Alföld-díj) birtokosa.
1959-ben született Debrecenben. Volt fizikai munkás, egyetemista (Debrecen, Budapest, München), irodalmat, esztétikát, zenefilózófiát tanított és tanít művészeti szakközépiskolákban és az ELTE-n. Doktori disszertációját Hermann Hesséről írta. Barnás Ferenc az egyik legkülönösebb hangú magyar író. Eddig három regénye jelent meg. Írásaiban nem csak a tehetség lenyűgöző, hanem a mesélő hatalmas tudása is. 2oo1-ben Márai Sándor-díjat kapott.
Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel, melyekben az újholdas költőkre jellemző élmény és hangütés uralkodott. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.
Elbeszélő művészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.
A magyar irodalmi közélet egyik legjelentősebb szakmai eseménye az 1971. óta, minden év novemberében rendszeresen megrendezett Debreceni Irodalmi Napok. Az utóbbi években szaktudományos jelleget öltött, nagy múltú rendezvény országos fóruma a különböző irodalmi felfogások, irányzatok képviselőinek, a kortárs irodalom minden érdemleges törekvésének. A rendezvény középpontjában az alkotók és az alkotások állnak Átadják az Alföld-díjakat és bemutatkoznak a tavalyi év Móricz Zsigmond ösztöndíjasai is. A program magját képező tudományos tanácskozás köré számos, az idelátogató írókat is bevonó irodalmi esemény társul.
Országszerte az egyik legnívósabb kulturális rendezvény az Ünnepi Könyvhét. Supka Gézának 1927-ben, Miskolcon, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete közgyűlésén megfogalmazott eredeti javaslata szellemében a jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1929 óta, 2007-ben 78. alkalommal szervezi meg az Ünnepi Könyvhetet. Az Ünnepi Könyvhét - több mint hét és fél évtizedes hagyományának megfelelően - elsősorban a kortárs magyar irodalom közreadásának ünnepe. Könyvheti mű lehet minden élő magyar szerző első kiadású műve, a klasszikus magyar irodalom új kiadásai.
Minden év júniusának elején megrendezendő ötnapos eseményt Debrecenben a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyisége nyitja meg (az utóbbi években: Esterházy Péter, Nádas Péter, Szabó Magda). Az ünnepen a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeivel találkozhat a város érdeklődő közönsége. A debreceni könyvkereskedőkön és könyvkiadókon kívül országos és határon túli könyvkiadók is képviseltetik magukat. A Könyvhéten író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák, felolvasások, könyvbemutatók, színesítik a programot. A könyvvásár mellett számos kulturális program és irodalmi rendezvény is várja az érdeklődőket.