Gyere, sétálj velem . . .

Debreceni séta

Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. Debrecen vasúti fővonalának hosszú története van. 1837-ben bizonyos Szitányi Móric, Debrecen polgára engedélyt kér vasúti részvénytársaság alapítására. Elképzelései szerint a vagonokat ló vontatta volna. Ebből persze semmi nem lett. A Pest-Debrecen vasút bizonyosan a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is kételkedett megvalósításában. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben- hogy a Debrecen-Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen. „Pedig akkor már megtört a jég: egy bécsi bankár megszerezte a Pest és Vác közötti vasútvonal építési jogát. Az első magyar vonat 1848-ban meg is tette a 36 kilométeres útját. A második vasúti vállalkozás azonban Debrecen felé vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között. A vonalnak történelmi jelentősége van. 1849 januárjában, amikor a kormánynak, s Pest lakóinak menekülniük kellett, s csak kelet felé, Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már vasúton jutottak el.
1857-ben megépült a vonal és az „indóház”. 1858-ben megnyílt a Debrecen-Nyíregyháza szakasz, egy év múlva a Debrecen-Miskolc vonal, s a szárnyvonalak kiépültével a város vasúti csomóponttá változott a város a századfordulón. Az indóházat lebontották, s 1900-ban impozáns épületet emeltek a helyébe. Az 1944-es szőnyegbombázás jóvátehetetlen károkat okozott benne. 1961-ben új állomásépületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.

Petőfi tér

Az épület előtt fekszik a Petőfi tér, mely költőnkről kapta a nevét. A poéta a pályaudvar helyén álló épületben, a színházi jegyszedőnő házában vészelte át az 1843-1844-es telet. Az 1944-es bombázás elpusztította a házat, helyén épült a mai korszerű pályaudvar. A költő emlékét őrzi az állomás épületének jobb szárnyán lévő emléktábla, s a téren s álló szobra – Medgyessy Ferenc alkotása. A város felfedezésére érdemes a Petőfi térről indulni az Aranybika szállodáig.

Iparkamara utca

Bal oldalon magasodik a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes lakóház. A kereszteződés után az első utca jobbra az Iparkamara utca, sarkán áll az egykori Kereskedelmi és Iparkamara eklektikus stílusú épülete 1910-ből. A jelenleg a Cívisház Rt. (városi ingatlankezelő rt.) által használt épület kupoláján glóbusz látható, melyet három nőalak tart, a körerkély két figurája (a kereskedelmet jelképező nő, kezében Merkur jelvénye, az ipart szimbolizáló erőteljes férfi alak).

Piac utca

A város főutcája a debreceni kereskedelem virágkorában az ezerféle árut kínáló későközépkori vásárok idején lett Piac utcává. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika hatására.

Fazekas Mihály emléktáblája

A Piac utca 58. számú ház falán látható emléktábla tanúsága szerint az épület helyén álló házban élt Fazekas Mihály, a Ludas Matyi szerzője. A domborművek Tóth Árpád apjának, Tóth Andrásnak művei. A Ludas Matyi öt jelenetét ábrázolják, egy pedig Fazekas és Csokonai barátságának állít emléket. Fazekas Mihályra, a botanikusra emlékeztet a Vármegyeháza utcán, a tudós-költő egykori kertje helyén kialakított kis emlékkert.

Megyeháza

Az 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épület áll. Az egykori Hajdú vármegye háza – Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint – 1911-12-ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Eddig terjedt a történelmi belváros, hiszen itt ér véget a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát. A fahíd részeit a 2002-es ásatások során feltárták a Déri Múzeum munkatársai, s az Aranybika Hotel előtt, földbe süllyesztett tárlóban közszemlére tették.
 A Fejérló Szálló udvarán álló Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a szálló udvarán álló játékszínben tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását. 1798. augusztus 11-én, Kolozsvár után itt szólalt meg másodszor magyarul Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. 1849-ben még a híres cigányprímás, Boka Károly is ide tette át a székhelyét az Aranybikából, hogy Kossuthnak muzsikáljon.
Debrecen 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központjává. A megye a 20. század elejére kinőtte az egykori házat, helyén 1912-ben elkészült az új vármegyeháza. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható.
Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

Oldal: -Séta a Nagyállomástól
ÜDVÖZÖL DEBRECEN A CÍVIS VÁROS - © 2008 - 2024 - debrecen.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat