A város címere : 1600-ban, Rudolf idejében a bárány lábait az Ó-, és az Újszövetséget jelképező 2 könyvre helyezték és kiegészítették azt a kiterjesztett szárnyú, napba tekintő, tűzből újraéledő főnixmadár alakjával. A főnix jelképezi a városnak minden vészből, pusztulásból való megújulását. A szabad királyi városi rangot adományozó I. Lipót a Leopoldinum-diploma lapjára rajzoltatta fel az újra szerkesztett városcímert. Ebben a bárány mögé pálmafa került, a főnix ragyogó napba tekint és a címer köré gazdag díszítések kerültek.
A címer hivatalos leírása:
Egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján három csúcsú halomból képzett zöld mező, középen zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, feje körül arany dicskoszorú, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett, fehér kereszttel hímzett veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldal felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő, felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről balról veres és fehér, jobbról arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő nap látható.